Álommunka vagy racionális döntés?
Érdemes feltenni magunknak egy egyszerű, mégis sokatmondó kérdést: „Ha sosem profitálnék ebből anyagilag, és státusszal sem járna, akkor is foglalkoznék ezzel a területtel?” Fiatalon ugyanis könnyű összekeverni a saját vágyainkat azzal, amit a környezetünk tart sikeresnek. A család, a barátok, a tanárok vagy éppen a közösségi média is alakíthatja, mit gondolunk egy „jó” karrierről. Így a „Mi illik hozzám?” helyét könnyen átveheti a „Mi hangzik jól?” vagy a „Mivel lehet jól keresni?”. A fizetés és az elismerés természetesen fontos szempontok lehetnek, de nem szerencsés, ha kizárólag ezek határozzák meg a döntésünket.
Érdemes nemcsak konkrét szakmákban gondolkodni, hanem a munkakörök mögé nézni. Lehet, hogy valaki pszichológus szeretne lenni, valójában azonban az vonzza, hogy emberekkel dolgozhat, problémákat oldhat meg, önállóan gondolkodhat és hatással lehet másokra. Ha felismerjük, pontosan mi az, ami egy szakmában megszólít minket, könnyen kiderülhet, hogy ugyanezt több különböző karrierút is megadhatja.
A pályaválasztásnál két szélsőséget érdemes elkerülni: a „kövesd a szenvedélyed, és minden megoldódik”, illetve az „azt csináld, amivel jól lehet keresni” gondolkodást. Kertész Lilla szerint a jó karrierdöntés inkább ott keresendő, ahol az érdeklődésünk, a képességeink, a munkaerőpiaci lehetőségek és a számunkra fontos értékek találkoznak. Ezt a szemléletet jól példázza a japán ikigai filozófiája is, amely négy kérdés köré épül:
- Mi érdekel, miért lelkesedem igazán?
- Miben vagyok vagy lehetek jó?
- Mire van valós piaci kereslet?
- Mivel tehetem akár egy kicsit is jobbá a világot?
A szenvedély tehát önmagában kevés, ahogyan az sem reális kijelentés, hogy a fizetés egyáltalán nem számít. Az anyagi biztonság fontos az életminőséghez, ugyanakkor azt sem kell elvárnunk, hogy a munkánk minden percét szeressük. Minden karrierben lesznek unalmas vagy nehéz feladatok. Összességében az számít igazán, találunk-e benne számunkra értéket és motivációt.
Az önismereti kérdések és személyiségtesztek segíthetnek a megfelelő irány megtalálásában, de nem adnak kész választ arra, milyen szakmát válasszunk. Abban viszont hasznosak lehetnek, hogy felismerjük, milyen feladatokban, munkakörnyezetben és munkastílusban érezzük jól magunkat, illetve mit szeretnénk mindenképpen elkerülni.
Hasonlóan fontos önismereti terep lehet a szakmai gyakorlat, amelyre érdemes nem csupán az önéletrajz egyik kipipálandó elemeként tekinteni. Ebben a Karrieriroda igazán nagy segítséget tud nyújtani a Miskolci Egyetem hallgatóinak. Az állás- és gyakornoki lehetőségek megismertetésével már az egyetemi évek alatt valós munkahelyi környezetben szerezhetnek tapasztalatokat és jobban megismerhetik saját szakmai preferenciáikat. Egy hallgató például egy marketingügynökségnél töltött gyakorlata során rájöhet, hogy imádja a kreatív problémamegoldást, miközben a folyamatos ügyfélkommunikáció kifejezetten fárasztja. Ez nem kudarc, hanem értékes visszajelzés saját magáról. Éppen ezért akár egy egyszerű „karriernaplót” is érdemes vezetni a tapasztalatainkról: Mi adott energiát? Mi fárasztott le? Miben voltam természetesen jó? Mihez kellett nagyon összeszednem magam? Milyen munkanapot és munkakörnyezetet tudnék hosszú távon elképzelni magamnak? Minél több valódi helyzetben ismerjük meg saját működésünket, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy megtaláljuk a hozzánk illő karrierutat.